Keltetés

Fürj 17 nap (14-18)
Tyúk 21 nap (18-22)
Gyöngytyúk 28 (27-29)
Fácán 24 nap (23-25)
Pulyka 28 nap (27-29)
Kacsa 28 nap (27-28)
Páva 30 nap (29-31)
Liba 30 nap (29-31)
Némakacsa 35 nap (34-36)
Hattyú 36 nap (35-37)

Bármilyen keltetőt vásároltál, először ki kell tisztítani és fertőtleníteni. Ha ez meg van, 2-3 napig üresen kell járatni a keltőt, és időnként mérni a hőmérsékletet és páratartalmat digitális lázmérővel és egy jó minőségű, megbízható páramérővel.

Ezt azért mondom, mert a legtöbb keltetőgép rendelkezik saját mérő és szabályzó egységekkel, csak hogy, ezek nem biztos, hogy kalibrálva vannak és jól is működnek. Ha már biztosak vagyunk abban, hogy valójában a megfelelő paraméterekkel rendelkezik a keltetőnk, akkor fel lehet tölteni tojásokkal. Általában azonos tojásokat rakunk a keltetőbe. (tyúk, kacsa, fácán, liba, stb. nem keverve őket).  A keltetést általában márciustól júniusig végzem folyamatosan. Lehet kezdeni akár januártól, de ebben az esetben sokat kell fűteni a csibék neveléséhez ami sokba kerül. Lehet keltetni augusztus végéig, de ebben az esetben a fiatal állomány nem erősödik meg kellőképpen a hideg beálltáig.

A tenyéssz tojásoknál a következőket érdemes betartani.
- A legnagyobb és legkisebb tojásokat nem tesszük kelni.
- A tojások legyenek tiszták. Meg lehet őket mosni, de nem szabad megtörölni. Én általában vízbe teszem a koszos tojásokat és hagyom 2-3 órát ázni. A kosz leesik magától, így nem kell sikálni. A nedves tojást beteszem, egy műanyag tálcába ahol magától megszárad.
- A tojások ne legyenek sérültek.
- A tojások ne legyenek 8 napnál régebbiek. Ezért a tenyéssz tojásokra célszerű fel írni ceruzával a begyűjtés időpontját, esetleg fajtáját.
- A tojásokat nem szabad hűtőbe tárolni vagy 18 Celsius foknál melegebb helyen. A tojásokat időnként meg kell forgatni.                         - A tojások keltetés közben zsugorodnak és kifényesednek.
A kézi forgatású keltetőknél a tojásokat meg kell jelölni ellentétes oldalukon 2 megkülönböztető jelzéssel (+ és -, A és B, stb.)                     - A tálcákat érdemes minden alkalommal forgatni és áthelyezni a keltetőn belül, vagyis ami lent van az kerüljön egy hellyel magasabbra és megforgatni vízszintesen is, vagyis az eleje kerüljön hátra. Ezért célszerű a tálcákat megszámozni és a végeket megjelölni 1A illetve 1B, 2A - 2B, így be lehet azonosítani úgy a tartalmat mint a pozíciót.
- Az első 3 és utolsó 3 napban a tujásokat nem kell forgatni.                    - Az utolsó 3 napban a tojásokat permetezzük langyos ecetes vízzel (1 kv ecet + 0,5 l víz) ami megpuhítja a tojás héját. Ez rendkívül hatásos a kacsa, liba és fürjtojások esetében mivel ezek a tojások sokkal keményebbek.
- A gyöngyöző tojásokat el kell távolítani. Ha ezek felrobbannak igen nagy munka vár ránk: takarítás, fertőtlenítés, kellemetlen szagok elviselése.
- A tojásokat meg kell lámpázni a 14 kelési napon. A fiatlan tojásokat el kell távolítani. Ezeket meg lehet főzni és odaadni a kutyának vagy a baromfiknak.
- A tojásokat forgatás után célszerű langyos vízzel lepermetezni.
- Forgatni és hűteni kell a tojásokat kétszer egy nap, reggel és este. A forgatást úgy végezzük el, hogy reggel például az összes tojás a + jelzéssel van felfele este, pedig a – jelzéssel. A hűtés, szelőztetés időtartalma 20-30 perc. Ne felejtsük el a párologtató edényt vagy tálcát feltölteni vízzel.

- A kisméretű tojásokat, például a fürjtojásokat, bölcsökbe helyezzük el megkönnyítve és meggyorsítva ez által a forgatásukat. Három nappal a kikelés előtt a tojásokat kiszedjük a bölcsökből.
- A keltetési optimális hőmérséklet 37,4 - 37,6 Celsius fok. Az optimális páratartalom 55% - 65%.
- Az utolsó 3-4 napban a hőmérsékletet beállítjuk 37,2 Celsius fokra, a páratartalmat 85-95%-ra. Ennek a célja az, hogy a tojások haja puhuljon meg, és a lukasztás legyen könnyebb.
- Az utolsó 3 napban hallani lehet kopogásokat, halk csipogást, rágást. A csibék először lukaszatnak, majd pihennek 6-12 órát, aztán repesztenek és kibújnak. Ha a csibéknek nincs erejük a tojást repeszteni és kibújni, 12 óra elteltével lehet rajtuk segíteni, különben befulladnak.
- A csibéket csak a teljes megszáradásuk után vesszük ki a bujtatóból.
- Keltetőnek nevezzük azt a berendezést, amiben biztosítjuk a kellési hőmérsékletet és páratartalmat, amelyikben forgatjuk a tojásokat. Bujtatónak nevezzük azt a berendezést, amiben kibújnak és megszáradnak a csibék, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellet. Lehet használni ugyan azt a berendezést, a paraméterek átállításával.
- A bújtatóban is szelőztetni kell időnként, és ilyenkor el kell távolítani az üres tojáshéjakat. Érdemes megnézni a tojásokat nehogy valamelyik a lukasztással lefele legyen, mert a csibe eben az esetben befulladhat.
- Vannak tojások, amik 1 nappal korábban illetve 1 nappal később kelnek, mint a többi. Ezek korra szülöttek és késő szülöttek esetei, természetes folyamatok.
- Az első 24-36 órában a csibék nem vesznek magukhoz sem ételt, sem vizet. Első napokban célszerű kamillateát adni a csibéknek, hogy mossa ki a bélrendszerűket.
- Vannak csibék, akik nem tudnak felállni, mivel szétcsúsznak a lábaik két oldalra. Ezeknek a lábait, vékony fonallal összekötjük, hagyva egy normális lépési távolságot. Pár nap után, amikor már stabilan rohangálnak, a fonalat el lehet távolítani.  
- A ki nem kelt tojásokat eltávolítjuk, és a keltetőt (bujtatót) fertőtlenítjük.
- A naposcsibéket nevelő ládákba helyezzük, ahol 36-37 Celsius fokot kell biztosítani számukra.

Ezeket a tanácsokat betartva el lehet érni 95% kelési arányt.  

---

Oldal: Keltetés
Baromfi - díszbaromfi. Több mint hobby. - © 2008 - 2024 - baromfi-diszbaromfi.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat