MAGYAR TYÚKOK
Magyar sarga tyúk
Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házityúkot. A rómaiak tyúkjai nagyobb testűek voltak, mint az avarok által tartott tyúkok. A honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi tyúk ősi változatát. Ezek utódaiból kezdtek kialakulni 19. század végén a ma védett tyúkfajták.
1897-től több kakasnevelő tenyéssz- telepet is kialakítottak, ahol magyar és erdélyi kopasznyakú kakasokat neveltek. Ilyen telep volt Gödöllőn és Kolozsváron. 15 év alatt 140 000 tenyéssz kakast osztottak ki és ezzel jelentősen javították a tyúkállományt.
A kinemesített magyar fajták a II. világháborúban szinte teljesen eltűntek. Az 1950-es évek elején újraindították a tenyésztést Gödöllőn, és több gazdaságban. A megfelelő alapállományt kistenyészetekből kapták. 1949-ben már 160 000 naposcsibét keltettek. 1953-ban a gödöllői állományt felszámolták. 1973-ban elrendelték a génbankok létrehozását, ideértve az ősi jellegű állatfajtákat is. A sárga magyar tyúk génállománya vészelte át legjobban a köztes időt.
A kendermagos tyúk állományát a Duna-Tisza közén talált fajtatiszta tenyészetből alakították ki Hódmezővásárhelyen.
A fehér változatot Makón lelték fel, és Gödöllőn tenyésztették tovább.
A fogolyszínű magyar tyúk van ma a legmostohább helyzetben, visszatenyésztése nemrég kezdődött Gödöllőn, de állománya még nagyon kicsi.
A magyar tyúk középnagyságú, kettőshasznú fajta. Finom rostú, ízletes húsa külföldön is ismertté tette.
Súlya: kakas 2,5–3 kg, tojó 2,0-2,3 kg
Éves tojáshozama: 140-150 db
Fehér magyar tyúk
Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével. Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.
A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. A kakasok tollazata szintén egyszínű fehér, idősebb korban enyhén sárgás árnyalatba hajló lehet. Tojásaik általában krém- vagy világosbarna színűek. Naposcsibéik egyöntetű, fehér pelyhűek.
Fogolyszínű magyar tyúk
Szervezett tenyésztésbe a legutóbbi időkig nem vont színváltozat. A tojó színe a fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben vált elismert fajtává.
A kendermagos magyar tyúk
Tollazatának alapszíne kékesszürke. A sötét, fekete színhatású, keskeny keresztsávok váltakozó elhelyezkedése idézi elő a jellegzetes „kendermagos” színt. A kakasok színe világosabb, a tyúkoké sötétebb. Tojásaik világosbarna vagy barna színűek. Naposcsibéik sötétszürke-fekete pelyhűek, a kakas-csibéknél a has-tájon és a fejen világos foltokkal.